Chip 1996 April

home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search

/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 9411 / SZINES.CD < prev next >

Wrap

Text File | 1994-11-23 | 20KB | 346 lines

@VÖt színes nyomtató versengése@N @VSzivárvány a papíron@N A tintasugaras nyomtatók tesztje után a három színesen nyomtatót a szerkesztôségben fogtam egy kis színes meccsre. Ahogy telt az idô, még ketten csatlakoztak a mezônyhöz. A számítógép képernyôje már elég régen színes. Igaz, nehezen kezdte, de ma már olyan színes, hogy jobbat már nem is kívánunk. A papíron azonban még mindig javarészt fekete-fehérben készülnek a nyomatok. Pedig a szín kiemel, barátságossá tesz, magyaráz, informál, tehát mindenképpen jobb, mint a szürke -- amirôl ugye azt is szokták mondani, hogy egyhangú. A színes tintát már régen feltalálták, az írógépen is ismert volt a kék/piros szalag. A pénztárgépeken és a számológépeken elôszeretettel használták a kétszínû nyomást. Nos ezt továbbfejlesztve egyes mátrixnyomtatók kaptak négyszínû szalagot: feketét a normál nyomtatáshoz, pirosat, sárgát és kéket a színes nyomtatáshoz. A fej négyszer végigszaladva össze tud hozni egy színes sort. Ez volt a nyomtatóknál a kezdeti idôszak. Én is rettenetesen boldog voltam, amikor a fekete-fehér öreg FX-1000-esemet egy színes Fujitsura cseréltem. Amíg a leveleimet próbáltam valami színnel keverni, addig semmi gond nem volt. Amikor azonban egy szép színes képet nyomtattam ki, akkor rájöttem, hogy kár volt azt a pár ezer forintot rászánni a színes verzióra. Nem az igazi. Azóta persze találkoztam már jobban dolgozó színes mátrixnyomtatóval, de nem volt módom csereberélni. A színes nyomtatás egy-két nagymenôje olyan drágán állítja elô a lapokat, hogy az majdhogynem megfizethetetlen. A legolcsóbb színes igazi, amivel találkoztam, a Fargo nyomtató volt. A masina 130 ezer (ez viszonylag olcsó, hiszen van 1,5-2 milliós gép is), a nyomat pedig 50-80 forint A4-es laponként. Elérhetô árúnak a tintasugaras technika tûnik. Itt a gépek a fekete mellé kapnak még három kis kannát -- a három alapszínnel --, és azokból fröcskölnek a papírra. A három alapszín persze nem egészen egyezik meg a színelmélet három alapszínével, hanem három olyan festék, amelyet stabilan tudnak elôállítani, és a nyomtatási követelményeknek is megfelel. îgy a különbözô nyomtatók alapszínei nem teljesen egyformák. Függ persze a nyomat színe a papírtól és az egy pontba kiköpött festéktôl is. Egyszóval a színes tintasugaras nyomtatás is tartalmaz varázslást. A színes nyomatokhoz ajánlott egy színes tinmtasugaras nyomtató, ebbôl most ötfélét sikerült összecsalogatni. Ha ez megvan, akkor a papírt kell hozzá megszerezni, és jöhetnek a szebbnél szebb képek: lehet az ""üzleti grafika", azaz nagy színes foltokkal tarkított ábra, mondjuk egy grafikon, vagy nyomtathatunk színes képet is. No ez utóbbi az, ahol az én szalagos mátrixnyomtatóm szóba se jöhet, a termotranszferes masinák pedig drágák. A mostani meccsben arra voltam tehát leginkább kíváncsi, hogy a színes fotók kinyomtatásakor melyik nyomtató hogyan viselkedik. @VA színvallatás@N Kiválasztottam egy érdekes képet, ezt nyomtatgattam a különbözô gépekkel. A kép nem egy nyomtatós demókép, hanem egy ûrfelvétel. A teszt kezdetekor volt épp a holdralépés évfordulója, így a holdséta egy felvétele akadt a kezembe és azt választottam. Nincsenek rajta éles vonalak, inkább kellemes kis színátmenetek, világoskékbôl az árnyékos területek bársony feketéjébe. Amelyik nyomtató ezt összehozza, az már tud valamit. A nyomtatók is készültek. Persze ki így, ki úgy. A meghajtó programok általában foglalkoznak a kinyomtatandó anyag elemzésével, és a nyomtatást aszerint vezérlik, hogy milyen kép elkészítését várjuk el. Másképp állnak neki egy alapszínes szögletes ábrának, és másképp egy fényképnek, ahol sok a színátmenet, ritkább az éles kontúr. A meghajtókat általában elôre informálhatjuk a kinyomtatandó kép fajtájáról, vagy rábízzuk, hogy döntse el ô maga, ami általában sikerül is. @VCanon BJC-600@N Ez a nyomtató, amelyet az ANT hagyott nálunk, a tesztben is barátságosan viselkedett, itt is jó eredményt mondhatott magáénak. A képet kinyomtatta, üzleti grafikát is jól nyomtatott, azaz mindkét kategóriában azt hozta, ami elvárható. A nyomtatásnál jelentkezett egy sajátos probléma. A kép 3/4 részénél egy rövid idôre megállt a nyomtatás, majd újraindult. A megálláskor a képen egy fehér csíkot hagyott, azaz mintha egy sáv nyomtatását felejtette volna el. Legelôször a képernyômentô program zavaró hatására gondoltam, de kiderült, hogy azt kikapcsolva is jelentkezett a gond. ezután lehet esetleg szûk pufferterület, vagy bármi egyéb kapacitásbéli gond. A probléma tüneti kezeléseként kipróbáltam, hogy mi lesz akkor, ha file-ba nyomtatok, majd onnan egy bináris másolással küldöm a nyomtatóba az anyagot. Az eredmény egy csíkmentesen, kihagyás és leállás nélkül kinyomtatott kép. A kerülô megoldás tehát jó, csak egy kicsit macerás. De ennek ellenére ezt ajánlom mindazoknak, akik esetleg kis RAM-kapacitással nagy képeket szeretnének nyomtatni, valoszínûleg ott is használható lesz. @VEpson Stylus Color@N Az RA Trade által beadott masina ma a színes tintasugaras fotónyomtatás slágerdarabja. A konkurensek is elismerik, hogy fotónyomtatásra ez a legjobb. Nekem is úgy tûnt! Åm azt azonban mindegyikük kétségbe vonja, hogy tintasugaras színes nyomtatóként is mindenben a legjobb lenne. Nos ezért alaposan megnyúztam. Találtam is egy olyan helyzetet, ahol csak csóválni tudtam a fejem. Excelbôl készítettem egy táblázatot, és a font, amely a képernyôn csodaszép volt, a kinyomtatáskor teljesen ""szétúszott" a papíron. Ez kövérebb volt mindennél. A nyomtatónak azt próbálják hibájaként felróni, hogy a levelezésnél (egyszínû karakterek nyomtatása) nem olyan tökéletes, mint a vetélytársai. Ugyanekkor a másik fontból válogatott szöveg tökéletes, sôt igen kellemes rajzolatú, vékonyan írt szövegek nagyon jól jönnek ki belôle. No most az Adobe fontkészletet szidjuk, vagy a nyomtatót? Gyanítom, hogy nem az utóbbi a felelôs. Azaz nem mindegyik, de jó pár fonttal, például ezekkel a filigrán fontokkal a nyomtató igen jól bánik. Tanulság, a berendezést ne használjuk arra, amit nem szeret. Tessék színes képek nyomtatására használni, és akkor szépen nyomtat, mindenki meg lesz elégedve az eredménnyel. Szólni kell a nyomtató technológiájáról, hiszen ez eltér a szokásostól. A fejben nem buborékforralásos eljárást követ, mint a többiek, hanem piezo kristályokból épített csövecskékben ""szivattyúzza" a papír felé a tintát. Ezzel a technológiával a fejet és a mechanikát addig csiszolták, míg elérték a 720 dpi-t. Mindehhez persze az elôkészítô programnak is hozzá kellett járulnia egy új eljárással, ez a ""hullámnyomtatás". Ennek a lényege az, hogy a televízió félképes eljárásához hasonlóan itt is egyszerre csak a pontok felét festi papírra a fej, majd egy mikroléptetés után jön a kép másik fele. (A kép alatt itt az egy fejmozgás alatt kifesthetô csíkot kell érteni.) @VHP 310@N Ezt a nyomtatót most megkövetem. A teszt idején nem sikerült vele színesen nyomtatni. Kis szünet után fekete-fehérben használtam, amikor is jól összebarátkoztunk. Egyszer aztán gondoltam egy nagyot, és nekiduráltam magam. Színes kazetta, színes kép, meglátjuk, mit tudsz! Tudta. Tehát tud színesen nyomtatni, sôt egészen kellemes képet produkált. A hiba tehát bennem volt -- könyveltem el magamban. Próbáltam ezután egy színes levelet is nyomtatni. No itt következett be az, ami talán magyarázatot ad a korábbiakra. A Windows meghajtó közölte, hogy cseréljek feketére. Kicserélem. Kinyomtatja -- ami a levélben fekete volt, a színes részek pedig mintha nem is léteznének. Tehát a Windows környékén nincs minden rendben. A nyomtatót közben kipróbáltam fordítva is, a papír volt színes és a szöveg egyszínû, azaz kartonra nyomattam vele fekete szöveges névjegyet. Mivel a nyomtatóban -- szemben a többi társával -- minimális iránytöréssel közlekedik a papír, így minden gond nélkül elkészítette a karton nyomatot. @VHP 560C@N A HP közepes tintasugarasa a tôle megszokott formában hozza a képeket. A Corel hozzá adott alapbeállításával viszont nagyon sötétre veszi, de a Canonhoz adott beállításban jó eredményt ad. ùgy látszik, Corelék egy régebbi változathoz állították be a programot, de az is lehet, hogy mindez a fejegységen múlik. Ehhez több példányt is ki kellett volna próbálni. Itt kell megemlítenem, hogy a Corel 5-ös (amelyet a tesztelés során elôszeretettel használtam) rendelkezik egy színbeállítási lehetôséggel. Az egyes komponenseket keverhetjük össze a nyomtatónak megfelelôen. Adnak elôre gyártott beállításokat, de van, amikor ezt a saját nyomtatóhoz módosítani kell. Itt az egyes festékanyagok alapszíntôl való eltérését lehet programozni. @VOlivetti JP450@N A tesztben ez még fekete-fehérben szerepelt, azóta megjött a színes feltét is, így visszatért a társai közé. A gépkönyv nemes egyszerûséggel a HP Deskjet 500C-t ajánlja meghajtóként. Elôször az 560C meghajtójával kísérleteztem, mert a Windows for Workgroups 3.11-ben csak a monokróm változat meghajtója szerepel az 500-ashoz. Nos itt sem volt rendben minden a színekkel, ugyanis valami lilás-zöldes tünemény került a papírra a kék összes árnyalata helyett. Kiderült, hogy az alapszínek nincsenek a helyükön. Mily szerencse, hogy a HP-tôl a teljes 500-as széria meghajtókészletét megkaptam, így az ott talált 500C beállításával nagyjából rendbejött minden. Nagyjából, mert minden nyomtatás elôtt figyelmeztet arra, hogy esetleg a kazettalámpa villoghat, ha nincs megfelelô kazetta a gépben. Na, eme kis macera után azért kihozza a képet. A többiek azért jobban csinálják, ez kissé csíkos lett -- amit nem lehet az idegen meghajtóra fogni. Az Epson be tudott építeni egy hullámnyomtatási trükköt a meghajtóba, lehet hogy itt is valami meghajtótrükk segítene, de lehet hogy valami más. A kazetta egység kísértetiesen hasonlít a HP kazettára -- de csak elsô ránézésre. Egymás mellett vizsgálgatva feltûnnek azok az apró, de lényeges különbségek (pl. kivezetések, méret), ami szerint mégsem ugyanaz. @VMégis milyet vegyek?@N A színes nyomatok készítésénél a nyomtató és a papír a meghatározó. Erre a két dologra kell ügyelni. Persze mindenkinek lehet még százféle szempontja, de a legfontosabb ez a kettô. A nyomtató kiválasztásakor sok minden eldôl, hiszen mint tudják, ezek a nyomtatók nagyon nem egyformák. Esztétikailag is különböznek, a Canon kis íveltséggel lágyítja a zord dobozformát, az Epson egyszerre szögletes is, meg íves is, a 310-es egy extravagáns pillangó, fôként a teljesen technokrata 560C mellett, az Olivettit pedig már korábban kenyértartónak tituláltam, szerencsére ezen nem sértôdött meg. Meghatározó lehet a helyszükséglet is. A HP 310-es egy kis hordtáskával könnyen mozgatható, de kinyitva se foglal el nagy területet. A Canon foglalja a legkisebb helyet és a többiek nagyjából egyforma, de eltérô alakú helyet igényelnek az asztalunkon, eszerint az asztaliak között nem igen tudunk dönteni. A belbecs eltér. Az Epsoné leginkább, hiszen egy kicsit másképp köpi a festéket, de a fejekrôl egy kicsit késôbb. A felbontás sem egyforma, a Canon 360x360 dpi-s, a HP 310-es és az Olivetti 300x300-as, a HP 560C 300x600-at tud, az Epson pedig 720x720-at. Az ár több elembôl tevôdik össze. Legelsô ugyebár a nyomtató ára. A következô a nyomtatási költség, azaz az egy nyomat elôállításához szükséges cikkek árai. Legdöntôbb talán a fej, illetve a festék. No itt sem egységes a választék, mert a HP esetében a fej és a patron egyben van, itt a festék elfogyásakor egy fejegység is a szemétbe kerül. Ezen a helyzeten persze javítottak a kétszeres kapacitású patron és egy két utántöltési módszer bevezetésével (úgy tudom, ez utóbbi nem HP által támogatott kitaláció). A színes fej+festék esetében azonban sem a duplikáció sem az utántöltés nem megoldott. A Canon az egyes színes patronjait egyenként tárolja, így nem kell egy szín kifogyása esetén a többiben még lötyögô festéket is a kukába küldeni. Figyelemre méltó megoldás! Ezenkívül a Canonnál a patronok átlátszóak, míg mások fekete dobozba zárják a festéket, s így ki tudja, mennyi van még benne? A többi nyomtatónál a gyár egy egységgé tervezte a színes patront. Az Olivettiben fekete-fehér esetén a fej és a patron nem épült egybe, lehetett a gyári patronokat cserélni körülbelül hét alkalommal egy fejegység csere között. A színesnél ez már nincs így. Ez tehát hasonlít a HP megoldására. Az Epsonnál van egy fekete és egy háromszínû festékkazetta, a HP 560C esetében ugyanígy két fejegység dolgozik. Összefoglalva: fejegység és festék külön: Canon és Epson. Fekete és színes külön: Epson és HP 560C. Színes festékek külön: Canon. Az összefoglaló alapján a Canon megoldása tûnik a legkedvezôbbnek. @VMire nyomtassak?@N A következô jellemzô szereplôje a színes nyomtatásnak a papír. Nos itt az objektív és szubjektív vélemények garmadáját lehet hallani. Ezek közül tán az alábbi két jellemzô figyelembevétele a legfontosabb: a papír alapszíne és a festékkel szembeni viselkedése (átnedvesíti, szétfuttatja, nem szívja be stb.). Az elôbbit még ránézésre el tudjuk dönteni, de az utóbbi már kísérletezést igényel. A cégek is így vannak vele, majd kihoznak a nyomtatóhoz egy-két borsos árú papírt, amit a vásárló nem vesz meg. A nyomtatót pedig Sirály papírral próbálja munkára fogni. A levelek nyomtatásánál még viszonylag tökéletes az eredmény, fôleg ha filigrán fontokat használ. Az üzleti grafika (nagy színes felületek) bizony már dombornyomásúra sikeredik, bármelyik nyomtatót is használjuk. A képek... -- hát arról nem igazán lehet jót mondani. Több napi szikkasztás után már simul valamit a lap, de a kép színtelítettsége is csökken, fakó lesz. Érdemes kísérletezni az ajánlott gyári papírral is, kerül amibe kerül! Azaz a kísérleti nyomatok jöhetnek Sirályra, azokat úgyis a szemétkosár nyeli el, neki meg édesmindegy. A valódi nyomatokhoz javaslom a gyári papír használatát. òriási a különbség, leginkább a Draft és a Letter Quality közötti különbséghez lehetne hasonlítani. A Canon jó minôségû irodai papírja mellett ajánl a színes nyomtatáshoz külön papírt. Az Epson kétféle színest ajánl, egyet a 360 és egy másikat a 720 dpi-s nyomtatásra. A HP esetén még gazdagabb a választék: irodai papír (ez fôként a fekete-fehérhez), LX és CX papír. Ezen felül filmet is ajánlanak a nyomtatóhoz. Az LX papír fényes felületû, nagyon szép rajta a kép. A CX-et nedvesíti a tinta, nem mutat jobb képet, mint a normál irodai papír. A filmre készült képek nem ráncosodnak és nagyon jól mutatnak -- átvilágítva. @VA konyhafônök ajánlata@N Fotó nyomatok készítéséhez Epson Stylus! Színes általános célú nyomtatáshoz, ha gyorsan kell nyomtatni, akkor a Canon, ha a tempóból engedünk egy kicsit, akkor a HP 560C. Laptophoz, vagy igen kis hely esetén a HP 310 az ajánlatom. Papírból a Sirály a legolcsóbb, de amint igényes nyomatot kell készíteni, akkor a gyári papírt kell elôszedni -- megéri! @KKrizsán György@N @VTovábbi információk:@N Canon: ANT, 1064 Budapest, Szondy u. 29. Tel.: 269-4428, fax: 153-3154. Epson: RA Trade, 2040 Budaörs, Petôfi u. 64. Tel.: 173-3317, fax: 185-0392. HP: HP Magyarország, 1146 Budapest, Erzsébet királyné út 1/c. Tel.: 252-4505, fax: 122-3692. Olivetti: Ade-X, 1134 Budapest, Huba u. 10. Tel.: 270-0838, fax: 270-0839.